Alapterület számítása – hogyan mérjük, és mi számít bele?
Egy ingatlan alapterületének a kiszámítására számos különböző okból lehet szükségünk, például biztosításhoz, adásvételhez, értékbecsléshez, vagy éppen energetikai tanúsításhoz, hogy csak a fontosabbakat említsük.
De ugyanígy szükség lehet rá például egy felújítási munkálathoz vagy egy hitelkonstrukció esetén, és néha nem mindegy, hogy a végeredmény kisebb, megfelelő vagy nagyobb-e.
Jogi következménye ugyan nincs, ha a tulajdoni lapon szereplő méretek nem teljesen egyeznek meg a valósággal, hiszen előfordulhatnak építési pontatlanságok vagy feleslegesen beleszámolt épületrészek, de pontosan emiatt akár egy alkut is eldönthet, ha tisztában vagyunk a fogalmakkal.
Ezért szeretnénk most egy kis segítséget nyújtani, és összefoglalni, mi mindent kell figyelembe venni alapterület számításakor, hány különböző módon lehet a problémakört megközelíteni, és miként lehet könnyíteni a folyamaton!
Tényleges és hasznos alapterület
Mindenek előtt két fogalmat kell tisztázni, ha egy ingatlan alapterületét szeretnénk megvizsgálni, ezek pedig a tényleges és a hasznos alapterületek.
Hasznos alapterületnek nevezzük a hivatalos meghatározás szerint a nettó alapterületnek azt a részét, melynek a belmagassága legalább 190 cm.
Ez a számítás nem tesz különbséget a lakószobák és az egyéb helyiségek, például garázs vagy műhely, tároló között, és nem számoljuk bele a falvastagságokat, csak a szobák alapterületét.
Ezzel szemben a tényleges vagy bruttó alapterületbe az épületszerkezet területe is beleszámít, tehát a falak vastagsága is.
Fűtött és fűtetlen alapterület
Szintén egy másik szempont lehet, mondjuk egy ingatlan meghirdetésénél a fűtött és a fűtetlen alapterület kérdése.
Ez már valamelyest egyértelműbb, hiszen egy ingatlannak lehetnek olyan részei is, például erkély, loggia, terasz, pince, stb. melyek, bár a teljes alapterületbe beleszámítanak, de nem fűtöttek.
A fűtött alapterületbe minden olyan helyiség alapterülete beleszámít, ahol van valamilyen fűtőtest, hőleadó egység.
Azaz ha egy lakás alapterülete 50 m2 és tartozik hozzá egy 4 m2-es erkély, a fűtött alapterülete akkor is 50 m2 lesz, az energetikai tanúsítás során nem lehetséges figyelembe venni a fűtetlen részeket.
Az alapterület felmérése, segítő tényezők
Attól függően, hogy melyik alapterület-értékre vagyunk kíváncsiak, más pontokon kell a méréseket végezni.
Ha a bruttó alapterületet szeretnénk megállapítani, akkor értelemszerűen a külső méreteket kell rögzíteni és az alapján kiszámolni, mekkora területet fognak közre.
Hasznos alapterület esetén viszont csak a beltéri méreteket (szélesség, hossz, magasság) mérjük le, kihagyva a falak vastagságát, és ezek összege adja ki az eredményt.
Egy példán keresztül bemutatva: ha egy családi lakóház rendelkezik egy fűtetlen 50 m2-es pincével, egy fűtött 80 m2-es földszinttel, és egy, a 190 cm alatti belmagasság miatti levonásokkal együtt 50 m2-es fűtött tetőtérrel, akkor a fűtött hasznos alapterület 80+50, azaz 130 m2, mivel a fűtetlen pincét nem számíthatjuk bele.
Mi minden esetben precíziós műszerekkel, lézeres távolságmérővel állapítjuk meg a méreteket, hogy semmiképpen ne keletkezzen tévedés.
Viszont ha rendelkezésünkre áll komplett alaprajz, különösen, ha újépítésű ingatlanról van szó, akkor nem szükséges teljes körű felmérés, legfeljebb egy-két ellenőrzés.
Energetikai tanúsításért és értékbecslésért is bátran kereshet minket!
Szeretné, ha olyan szakemberek végeznék el az energetikai tanúsítás kiállításához szükséges helyszíni méréseket, akik nem trükköznek, hanem a valóságnak megfelelő adatokat rögzítenek?
Illetve arra vágyik, hogy az ingatlana értékét szintén ugyanilyen szakszerű módszerekkel felmérve állapítsák meg?
Akkor ne habozzon, hanem vegye fel velünk a kapcsolatot, és mi mindent megteszünk, hogy mindez valóra váljon!
Szakértő kollégáink országos hálózatának köszönhetően Ön kereshet minket bárhonnan, mi kimegyünk a helyszínre!
Bízza hát a dolgot ránk, szakértőkre, és biztos lehet az eredmény hitelességében!
Meginterjúvolt minket az Atomerőmű magazin, olvassa el Ön is!
Mindig megtiszteltetés, amikor felfigyelnek az ember munkásságára, különösen akkor, ha ezt egy neves szaklap teszi. Így történt, hogy megkeresett minket az Atomerőmű magazin újságírója, és interjút készített kollégánkkal energiahatékonyságról, energetikai besorolásról és a cégünk működéséről.
Energetikai követelmények 2022-ben – mi mindennek kell megfelelni?
Már 2020-ban bejelentették, hogy új szabályozások lesznek az új ingatlanokat illetően, ebből a legfontosabb az energetikai besorolást érinti, ahhoz köti a használatbavételi engedélyt. Hogy egészen pontosak legyünk: újépítésű ingatlan csak akkor kaphat engedélyt a használatbavételre, ha legalább a BB, azaz „közel nulla energiaigényű” értéket eléri.
Alapterület számítása – hogyan mérjük, és mi számít bele?
Egy ingatlan alapterületének a kiszámítására számos különböző okból lehet szükségünk, például biztosításhoz, adásvételhez, értékbecsléshez, vagy éppen energetikai tanúsításhoz, hogy csak a fontosabbakat említsük.
Megújuló energia pályázat az átlagjövedelem alatt élő háztartásoknak
Komoly érdeklődést keltett széles körben a 2021-ben másodikként elinduló, energetikai fejlesztési célú állami pályázat, mely az átlagjövedelem alatt kereső háztartásokat célozza. Mivel jó ideig semmilyen hasonló lehetőség nem volt, így talán egy kicsit érthető is, hogy az emberek „ki voltak éhezve” az ilyen támogatásokra.
